forrás: portfolio.hu

A kormány elővette a bankpiacról másfél éve készült jelentést, melyben a pozitív adóslista is helyet kapott, így elképzelhető, hogy szeptemberre már konkrét javaslatokról számol majd be.

A lakossági pénzügyi szolgáltatásokat vizsgáló bizottság jelentésének tartalma azonban nem teljes mértékben valósulna meg, ugyanis a jól fizetőket nyilvántartó pozitív adóslistáért cserébe merevebb szerződésrendszert vezetnének be a bankoknál. A pozitív adóslista egy központi adatbázis, amely minden hitelfelvevő adatát tartalmazza. Ennek segítségével egyszerűsödhetne a hitelbírálat és csökkenne a bankok kockázata. A pozitív adóslista további előnye lehet, hogy ezáltal egyénre szabhatók lehetnének a hiteltermékek: a jobb adósok, rendesen fizető ügyfelek alacsonyabb kamatokat kapnának.

Annak az esélye, hogy nem ütközik akadályba a pozitív adóslista sokkal nagyobb, mint korábban, mivel a javaslat ellenzőjének, Péterfalvi Attilának, a volt adatvédelmi biztosnak decemberben lejárt a megbízatása. Az adatvédelmi biztos még akkor is kitartott álláspontja mellett, amikor két évvel ezelőtt az általános ombudsman is jóváhagyta a pozitív adóslista javaslatát. (azt vajon honnan veszik, hogy más nem ellenzi a javaslatot? – a szerk.)

A Népszabadság úgy tudja, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium így végre előveheti a teljes lakossági hitel-nyilvántartásról (TLH) szóló koncepciót. A minisztérium azt mondta, hogy még idén a parlament elé kerülhet a törvényjavaslat, melynek munkálatai már elkezdődtek. A kormány a pozitív adóslista mellé keményebb fogyasztóvédelmi szabályokat is adna a bankoknak, melyből politikai előnyt is kovácsolhat a kabinet. Ez valójában új koncepció kidolgozását jelenti az IRM részéről. A szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályozás inkább a fogyasztók tájékoztatását szolgálná, de a Gazdasági Versenyhivatal javaslatait is tartalmazná – áll az igazságügyi miniszter Népszabadságban küldött jelentésében.

A bankok így nem lehetnek felhőtlenül boldogok a készülő törvényjavaslattól, mert a GVH szerint a pénzintézetek visszaélnek erőfölényes helyzetükkel és a verseny és önszabályozás ellenére az egyoldalú szerződésmódosítása nem tetszik a versenyhivatalnak, ezért kemény előírásokat javasolnak. Ezek között szerepel például, hogy csak a kamatokat lehetne módosítani a futamidő alatt, más díjtételeket nem.