A zsidóságot kritizálni nem szabad! Aki zsidót kritizál, vagy pláne bűneit feltárja, az: zsidó osztályt gyűlölő antiszemita, akit a Népszava, a Világ, a Pesti Napló, a Fidibusz, az Egyenlőség, s a többi különféle nevet viselő, néha nem zsidó köntösben tetszelgő zsidó lapokban a rágalmak hasábjain elégettek. Olvasás folytatása ‘Egy ébredő magyar: Miért kell a zsidók hatalmát letörni?’
“A jegybankelnök azt mondja mi vagyunk a leglassúbb antilop Európában, ezért ránk vadásznak az oroszlánok. Ha mi elesünk, jön a következő. De valószínűleg nem esünk el, nagy nehezen, de kamatot is emeltünk és minden visszatér a régi kerékvágásba. A 2008-as forint válságnak vége.”
A hatalom tudja, hogy a nép előszeretettel gyűlöli a pénzügyi spekulációkat, főleg annak hatásait. Ezért most a jegybank elnöke is ezt a népi érzést meglovagolva próbálja erősíteni bizalmi pozicióját.
Azonban a báj mögött ott lapul a ravaszság is. De ugyan ki meri ilyenkor feltárni az apró lényeget, ami a nemzet felett álló legfontossabb hatalmi intézményt is esetleg ilyenkor negatívan érintheti.
Olvasás folytatása ‘A hatalmas jegybanki kamatemelés valódi okairól’
A szabolcsi almatermelés jelenlegi helyzete – akár csepp a tengerben – kicsiben megmutatja az egész rendszermódosítás-kori történelmünket, azt a lejtős zsákutcát, amely a magyar társadalom mintegy 75%-ának nem hozott semmi jót az egzisztenciális ellehetetlenülésen, a lelki bajokon és egészségi állapotának tragikus leromlásán túl.
Magyarország államadóssága az elmúlt 18 évben 1124 százalékkal növekedett, míg az elmúlt öt évben a bruttó nemzeti termékhez viszonyítva (GDP) 11,2 százalékos növekedést regisztrálhattunk – hangzott el az államadósságról szóló konferencián pénteken. A visegrádi négyek közül hazánk adóssága a legnagyobb, ami a magas kamatterhek miatt jelentősen rontja az ország versenyképességét.
Olvasás folytatása ‘Az ún. rendszerváltás óta megtízszerezték hazánk adósságát’
A magyar sorsdráma
Az elmúlt évszázad tragikus történetét a magyar nemzet sorsdrámájaként is felfoghatjuk. Ez a sorsdráma a végéhez közeledik. A nemzet sírját már megásták, de nem gyászolók, hanem pénz és hataloméhes hódítók veszik körül. Szemükből nem gyász, hanem bosszúéhes győzelmi mámor, arrogancia és a bitorló rossz lelkiismerete sugárzik. Ez keveredik a mérhetetlen nyerészkedési vággyal és a zsákmány megtartása miatti páni félelemmel.
Olvasás folytatása ‘Magyarország folyamatos fosztogatása (második rész)’
Magyarország folyamatos fosztogatására az elmúlt két évszázadban az ismételten rákényszeritett háborúkkal és a nemzetközileg megszervezett eladósítással került sor. A bécsi Rothschild-ház adósságba kényszerítési kísérletének az elutasítása miatt tört ki a háború 1848 szeptemberében, és alakult át a békés forradalom véres háborúvá.
Már a reformkorban is az volt a magyar társadalom egyik legfontosabb problémája, hogy a magyar pénzügyeket monopóliumként egy bécsi magánbank intézte. Magyarországon nem volt bankhitel. A pénz amiatt áramlott ki az országból, hogy kiszolgálja ezt a bécsi bankot. De kiáramlott a pénz adók, regálék, kölcsönök, a kölcsönök kamatai, vámok, kincstári jegyek és a császári katonaság elszállásolási költségei formájában is.
Olvasás folytatása ‘Magyarország folyamatos fosztogatása (első rész)’
A társaságok nyeresége után fizetendő adó mértékének régóta tartó csökkenése tavaly is folytatódott, a kormányok világszerte egyre inkább az árukra és szolgáltatásokra kivetett fogyasztási adóktól várják a hiányzó költségvetési bevételek pótlását – állapította meg a KPMG üzleti vállalkozásokat érintő adókkal foglalkozó legutóbbi éves felmérése.
2004 áprilisában Magyarországon járt az izraeli államfő. Látogatását a Dohány utcai zsinagóga kerítésén (Herzl Tivadarral, a cionizmus megalapozójával együtt) egy márványtábla örökíti meg. Az ok látszólag egy szokványos, baráti (?) látogatás volt. Ehhez képest zárt körben olyan államközi megállapodás köttetett, melynek egyes pontjai (magyar részről) külön-külön is hazaárulással érnek fel.
Néhány évtizeden belül tömegessé válhat az időskori szegénység Magyarországon, mivel sok százezer ember nem lesz képes teljesíteni a nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati időt.
Egyéb hírek
