Magyarország folyamatos fosztogatása (első rész)

forrás: Nemzeti Hírháló

Magyarország folyamatos fosztogatására az elmúlt két évszázadban az ismételten rákényszeritett háborúkkal és a nemzetközileg megszervezett eladósítással került sor. A bécsi Rothschild-ház adósságba kényszerítési kísérletének az elutasítása miatt tört ki a háború 1848 szeptemberében, és alakult át a békés forradalom véres háborúvá.

Már a reformkorban is az volt a magyar társadalom egyik legfontosabb problémája, hogy a magyar pénzügyeket monopóliumként egy bécsi magánbank intézte. Magyarországon nem volt bankhitel. A pénz amiatt áramlott ki az országból, hogy kiszolgálja ezt a bécsi bankot. De kiáramlott a pénz adók, regálék, kölcsönök, a kölcsönök kamatai, vámok, kincstári jegyek és a császári katonaság elszállásolási költségei formájában is.

“A mai rendszer…”

“A mai rendszer egy beazonosítathatatlan globális hatalomgazdaság cinikus kollaboráns elitek által üzemeltetett helyi diktatúrája, amely minden eddiginél durvábban fosztja ki a világ lokalitásait.”

forrás: Független Újságírók Szövetsége

2007.06.03.

(Bogár László szigetszentmiklósi és pécsi előadása alapján)

“Napjainkban a magyar történelem egyik legkomplikáltabb, legsúlyosabb válsághelyzetét éljük – ha ez nem is látszik a felszínen. A nemzet túlélési esélye még húsz éve is jobb volt, mint ma. Esélyünk sincs a megoldásra, ha nem sikerül egyesíteni a nemzetet. Megtévesztés, megfélemlítés következtében az ország közel fele ma kifosztóit a kisebb rossznak tekinti. Ennek többek között az is oka, hogy a kormányzat az EU tekintélyére hivatkozhat, arra, hogy Brüsszel is a konvergenciaprogram melletti kitartásra bíztatja. Ez így is van, s lesújtó képet fest az európai elitek ítélőképességéről vagy erkölcsi állapotáról: térségünk nyomorát nem ismerve vagy azzal nem törődve sürgetik a társadalmak további kifosztását.