A szerb államfő szerint országa külföldi hitelek nélkül nem képes megbirkózni a gazdasági válsággal, ezért május helyett már e hónap közepén Belgrádba látogat a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége. Tovább gyengül a dinár, és csökken a szerb gazdaság teljesítménye.
Olvasás folytatása ‘Külföldi hitelek nélkül nincs megoldás Szerbia számára (sem)’
Alan Greenspan elismerte, hogy hibázott, tévesen hitt a szabad piac önszabályozásában – az amerikai szövetségi tartalékbank-rendszer (Fed) volt elnökének kongresszusi meghallgatásáról a pénteki vezető amerikai lapok címoldalon számoltak be.
“A jegybankelnök azt mondja mi vagyunk a leglassúbb antilop Európában, ezért ránk vadásznak az oroszlánok. Ha mi elesünk, jön a következő. De valószínűleg nem esünk el, nagy nehezen, de kamatot is emeltünk és minden visszatér a régi kerékvágásba. A 2008-as forint válságnak vége.”
A hatalom tudja, hogy a nép előszeretettel gyűlöli a pénzügyi spekulációkat, főleg annak hatásait. Ezért most a jegybank elnöke is ezt a népi érzést meglovagolva próbálja erősíteni bizalmi pozicióját.
Azonban a báj mögött ott lapul a ravaszság is. De ugyan ki meri ilyenkor feltárni az apró lényeget, ami a nemzet felett álló legfontossabb hatalmi intézményt is esetleg ilyenkor negatívan érintheti.
Olvasás folytatása ‘A hatalmas jegybanki kamatemelés valódi okairól’
“Eladtam a lelkemet az ördögnek és jó árat kaptam érte” – mondja Geraint Anderson, aki pénzügyi elemző volt a Cityben, London pénzügyi központjában. Többi pályatársához hasonlóan zsíros prémiumokat kapott, de végül lemondott állásáról, mert nem akart “a pénz megszállottja” lenni.
Olvasás folytatása ‘A jutalmazási rendszer a válság egyik oka’
Újabb bajba került amerikai pénzintézetről derült ki, hogy miközben arra vár, hogy az elfogadott 700 milliárd dolláros pénzügyi program keretében az állam megvásárolja a bank problémás hiteleit, luxusnyaralásra küldi dolgozóit. A Wachovia vezető brókerei Görögországba utaznak szombaton.
Olvasás folytatása ‘Mediterrán körútra küldi a csődközelbe jutott bank a dolgozóit’
Mottó:
Grün megérkezik Amerikába, sétálgat Manhattanben, és egyszer csak meglátja régi jó komáját, Kohnt, aki főtt kukoricát árul a Chase Manhattan Bank előtt. Odamegy hozzá, és üdvözli…
– Szervusz, Kohn, de jó, hogy látlak, látom, neked beütött az üzlet. Én most érkeztem Amerikába, és mi tagadás, nincs egy vasam se. Nem tudnál kisegíteni tíz dollárral?
– Grün, én nagyon szívesen segítenék, de sajnos nem lehet, ugyanis szerződést kötöttem a Chase Manhattan Bankkal…
– Te?! Miféle szerződést?
– Hát megállapodtunk, hogy ők nem árulnak kukoricát, én pedig cserébe nem adok kölcsön…
Hát így. Aztán némiképp módosult a helyzet. Az amerikai bankok elkezdtek kukoricát árulni, Kohn meg kölcsönadni. Az eredmény itt van a szemünk előtt, méghozzá totális pénzügyi válság formájában.
Magyarország folyamatos fosztogatására az elmúlt két évszázadban az ismételten rákényszeritett háborúkkal és a nemzetközileg megszervezett eladósítással került sor. A bécsi Rothschild-ház adósságba kényszerítési kísérletének az elutasítása miatt tört ki a háború 1848 szeptemberében, és alakult át a békés forradalom véres háborúvá.
Már a reformkorban is az volt a magyar társadalom egyik legfontosabb problémája, hogy a magyar pénzügyeket monopóliumként egy bécsi magánbank intézte. Magyarországon nem volt bankhitel. A pénz amiatt áramlott ki az országból, hogy kiszolgálja ezt a bécsi bankot. De kiáramlott a pénz adók, regálék, kölcsönök, a kölcsönök kamatai, vámok, kincstári jegyek és a császári katonaság elszállásolási költségei formájában is.
Olvasás folytatása ‘Magyarország folyamatos fosztogatása (első rész)’
Kaviár, rák, lazac, bélszín, csirke, herkentyűk, desszertek, borok. A G8 vezetői 24 különböző ételt fogyasztottak el, amíg a globális élelmiszerválságról tárgyaltak. A válság legfőbb okaként a pazarlást nevezték meg.
Olvasás folytatása ‘Nyolcfogásos vacsora közben tárgyaltak az élelmiszerválságról’
“A mai rendszer egy beazonosítathatatlan globális hatalomgazdaság cinikus kollaboráns elitek által üzemeltetett helyi diktatúrája, amely minden eddiginél durvábban fosztja ki a világ lokalitásait.”
2007.06.03.
(Bogár László szigetszentmiklósi és pécsi előadása alapján)
“Napjainkban a magyar történelem egyik legkomplikáltabb, legsúlyosabb válsághelyzetét éljük – ha ez nem is látszik a felszínen. A nemzet túlélési esélye még húsz éve is jobb volt, mint ma. Esélyünk sincs a megoldásra, ha nem sikerül egyesíteni a nemzetet. Megtévesztés, megfélemlítés következtében az ország közel fele ma kifosztóit a kisebb rossznak tekinti. Ennek többek között az is oka, hogy a kormányzat az EU tekintélyére hivatkozhat, arra, hogy Brüsszel is a konvergenciaprogram melletti kitartásra bíztatja. Ez így is van, s lesújtó képet fest az európai elitek ítélőképességéről vagy erkölcsi állapotáról: térségünk nyomorát nem ismerve vagy azzal nem törődve sürgetik a társadalmak további kifosztását.
Egyéb hírek
NWO 